2016. sze 02.

Bohém esküvőre vágysz? Csináld meg magad!

írta: Fashionline Hungary
Bohém esküvőre vágysz? Csináld meg magad!

img_1124.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

Sziasztok,

szerintem nem tévedek ha azt gondolom, sokan vártátok már ezt a bejegyzést. Igaz, hogy tegnap búcsút intettünk a nyárnak, de októberig még sok szabadtéri esküvő lesz, illetve a jövőre gondolva hasznos ötletforrásként funkcionálhat a cikk.

Röviden az előzmények: Az, hogy megvan az esküvőszervezői vizsgám talán teljesen mellékes is. Mindig is jó szervező voltam, legfőképpen azért, mert szenvedéllyel csinálom. Legyen szó szülinapról, lánybúcsúról, vagy csak egy egyszerű munkafolyamatról. Szandra és Csaba miután végigjártak rengeteg helyet a városban, átnyálaztak több oldalnyi árajánlatot, úgy döntöttek inkább a saját tanyájukon rendezik meg az esküvőjüket bohém stílusban. Így tényleg minden olyan lesz, ahogyan ők szeretnék. Szó szót követett, én pedig felajánlottam a segítségemet a dekorációt illetően.

Ötletek: A tanya hangulatához a bohém stílusnál jobbat valószínűleg nem lehet volna választani. Mikor már biztos volt a helyszín, a menyasszonnyal vadul elkezdtük keresgélni a képeket, azt hiszem a 3 hónap alatt több képet küldtünk át egymásnak, mint amennyit valaha magunk készítettünk. Én természetesen a Pinterest bugyraiban kutattam, külön mappát csináltam a párnak, aminek a mérete egyre csak duzzadt. De eljött az idő, amikor szűkítenünk kellett a listát, és ki kellett rajzolódnia a végleges témának és a konkrét dekorációnak.

Előkészületek: Hogy mi zajlott bennünk, velünk a 3 hónap alatt, amíg összehoztunk mindent, arról napokig tudnék mesélni, de aki már szervezett esküvőt, vagy bármit, az pontosan tudja, hogy ilyenkor az ember anyagmennyiségben és időben elszámolja magát.

Részletek: De haladjunk szépen sorba. Az asztaldíszek, amik először összeálltak a fejünkben. A koncepció az volt, hogy nyers fakorongokon egy zsineggel betekert üveg, egy nagyobb befőttesüvegben a rezgők, a kicsiben a gyertya és szintén fakorongon az asztalszám lesz. Milyen egyszerűnek tűnik ugye? A fakorongok leszeletelés után mikor megszáradnak, picit szétnyílnak, amire nem számítottunk. De a stílus megengedte, így nem kerítettünk neki nagy feneket. A hobby boltban vásároltam fekete fafestéket, és miután ceruzával megrajzoltam a számokat szépen kifestettem őket. Persze használhattam volna sablont, de így természetesebb volt. A zsineggel betekert üveg elkészítése 40 percet vett igénybe üvegenként, amihez egy egyszerű sörösüveget használtunk. Befőttes üveg azért mindenkinél akad otthon, úgyhogy a család segítségével hamar meglett a kellő darabszám. Szandra nagyjából tízszer volt a kreatív boltban, mire meglettek a megfelelő zsákvászon és csipke anyagok. Ezzel díszítettük az üvegeket. A kollégámat megkértem, hogy raklapokból vágjon nekem deszkákat, ezek lettek az irányítótáblák, amiket szintén a fekete fafestékkel díszítettem. Itt már egy kis trükköt bevetettem, mert vonalzóval mértem le a betűket, hogy arányosan helyezkedjenek el a lapon, ezután festettem csak ki őket. Nagyon hamar megszáradt, így nem volt velük gond.

1m.jpg

Az irányítótáblákat már csak nyíl formájúra kellett fűrészelni és egy karót szegelni rá, hogy le lehessen szúrni őket. A vőlegény édesapja két szuper krétatáblát készített, az egyikre a programot vázoltam, a másik pedig a pult előtt az itallistát tartalmazta. Az ültetési rend elhelyezése már nagyobb fejtörést okozott, millió ötletből végül maradtak a csíkos szívószálak, amikre neveket nyomtattam, és szintén nyíl formájúra vágtam, hogy zászlócska hatást keltsen. Tudtátok, hogy itthon nem lehet műanyag csíkos szívószálat kapni? Csak papírt találtunk mindenhol, ami valljuk be őszintén egy tizenakárhány órán át tartó esküvőn elég praktikátlan. Végül úgy véltük, hogy úgysem sokan innának belőle, inkább díszként fog funkcionálni. A fehér pompomokból – amiket körben a fákra aggattunk – 15 db óriásit egy idegen lánytól kaptuk ajándékba, akinek előtte volt az esküvője, és a nagymamája készítette. A közepeseket és a kicsiket pedig aliexpressről rendeltük, mert ez már nem fért volna bele az időbe, illetve nagyon macerás az otthoni elkészítése, és még a papír is drága. Pont elég volt megérkezésük után kibontogatni és felfűzni őket, a menyasszony barátnői több estén át ezzel foglalatoskodtak egy pohár bor mellett.

2m.jpg

Játékok: Mivel egy 60 fős esküvőről volt szó, próbáltunk inkább állomásokat kialakítani a helyszínen, ahol a vendégek egy kis időt tölthetnek. Vendégkönyv helyett egy kosár JENGA-ra várta az ifjú pár a köszöntéseket, amit egy kovácsoltvas asztalra helyeztünk ki, egy székkel a fa árnyékába. Nagyon meghittre sikerült. A másik állomás a fotókeret központú helyszín volt, ahol vicces kellékekkel egy Instagram-ra hajazó fakerettel fotózkodhatott a násznép. Ez volt az egyik kedvencem, a koszorúslány outfit posztomban engem is láthattok használata közben.

3m.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

br9.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

Egy bohém esküvő dekorációjából elmaradhatatlan a létra. Szerencsére a tanyán találtunk is egy tökéletes példányt, így az ültetési rendet ezen tekinthették meg a vendégek, miután megérkeztek a tanyára és megkapták hűsítő üdvözlő italukat. Ha valamin, akkor ezen változtatnék utólag, ugyanis a sima fénymásolópapírt nagyon fújta a szél, és nem volt elég mutatós sem méretben sem minőségben.

img_0911.jpg

Sátor vagy nem sátor: Egy szabadtéri esküvő nagyon veszélyes játék. Bármelyik szolgáltatóhoz mentünk, és mondtuk, hogy a tanyán lesz a szabad ég alatt elsápadtak és sok szerencsét kívántak. Egyszerűen nem akartunk sátrat. Nem illett a képbe. De előbb utóbb (ez esetben inkább utóbb) be kellett látnunk, hogy egy eső tönkreteheti a nagy napot, így fel kellett készülnünk minden eshetőségre. Azért az hozzátartozik, hogy a végére egész megbarátkoztunk a nagy monstrummal, fehér-barna papírból készült zászlócskával díszítették fel a koszorúslányok, és levettük minden oldalát, hogy a kilátást ne zavarja. Mit gondoltok?

br6.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

Asztalok, terítés: Sokáig a körasztal volt az álom, de a sátor illetve a stílus miatt maradtunk a hosszú bankett asztaloknál. Ide talán túl elegáns lett volna. A székeket kölcsön kaptuk, a terítőket és a székszoknyákat béreltük. Természetesen minden hófehér és natúr színű volt. A fehér abroszokon középen zsákvászon anyag futott végig. A főasztal pedig a tóval a háttérben meseszép volt. Később a csipkés fakeret, amit a szertartáson használtunk bekerült az asztal mögé, így még romantikusabb volt a pár “fészke”. Ha már fészek, akkor a tanya hangulat miatt egy teljesen véletlen folytán a kis madár lett a szimbólum, pontosabban egy szerelmes gerlepár, ami megjelent a köszönőajándékon, az ültetési rendnél a létrán, a tortán díszként és a meghívókon is.

13662307_1291971390842946_3023371538668656384_o.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

br11.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

br4.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

img_0814.jpg

Szertartás: A tanya adottságai tökéletesen megfeleltek ahhoz, hogy egy elszeparált részt berendezzünk egy romantikus, bohém szertartási helyszínné. Azt hiszem sokkal ütősebbre sikerült, mint ahogy azt valaha gondoltuk. Szalmabála a szomszédból. Mire jó a tanyavilág. :) A szertartásvezető pedig kijött a helyszínre, így volt teljes és tökéletes.

br.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

Sokáig bérelni akartunk keretet, ami alatt összeházasodhatnak, de mindenhol kovácsoltvas volt művirágokkal, amit idegennek éreztünk ettől a természetes környezettől. Így a vőlegény édesapja összerakott egy keretet fából, jobbat el sem tudtunk volna képzelni, és az örömanya csipkefüggönyt varrt rá. A közepére egy kedvenc szív alakú díszemet vittem, ami szintén teljesen natúr anyagokból készült, csak fehérre lett festve. Két oldalra pedig élő virágokat erősítettünk, amik harmonizáltak a főasztal díszével, hiszen ahogy említettem, a szertartás után ez a keret átkerült az ifjú pár asztala mögé.  A Mr és Mrs táblát pedig az aliexpress-ről rendeltük. A Pinteresten sem találtam szebb szertartási helyszínt.

br5.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

br10.jpg

Fotó: Bella Rose Photography

Szép lassan összeállt minden, bár az utolsó hét nagyon sűrűre sikerült. Pénteken éjfélig díszítettünk, majd másnap reggel 8-kor folytattuk. Egész nap tettünk, vettünk, virágot vágtunk, terítettünk, neveket párosítottunk. Óriási volt a nyomás, 2 óra volt hátra a szertartásig, az irányító táblák még nem voltak leszúrva, egyeztetni kellett a cateringes céggel, a fotóssal, a videóssal, a dj-vel. Hűteni kellett az italokat és kitenni az élő virágokat. Nagyon sok minden maradt a végére, már érkeztek az első vendégek amikor én rövidnadrágban, smink nélkül a menyasszony ruháját igazítottam. Majd mikor délután 6 órakor megszólalt a bevonulózene, és elindultam szórni a szirmokat a menyasszony előtt akkor nyugodtam meg. Tudtam, hogy tökéletes lett. Ami persze nem igaz, de már nem is számított. Mindenki boldog volt, mindenki ott volt, az időjárás jobban nem is kedvezhetett volna, és kezdetét vette az egész amiért 3 hónapja aggódtunk, nevettünk, sírtunk és dolgoztunk. És nekünk tökéletes volt.

Zárásképpen egyik személyes kedvencem, amit én találtam ki és valósítottam meg ez a képkeret, amiben a közel 10 évük van számokban.

fullsizerender-20.jpg

Köszönöm, hogy részese lehettem és köszönöm, hogy megírhattam.

Remélem másnak is hasznos lesz a cikk, azért azt leszögezném, hogy nagyon fel kell kötnie a gatyát annak, aki maga készít mindent az esküvőjére, és a végén egy fáradt de nagyon boldog és elégedett menyasszony lesz. :)

Ha tetszett a cikk, kövess Facebookon Fashionline Hungary néven.

Puszi, Detty

Szólj hozzá

vintage esküvő életmód bohém lagzi